Éljen Gyurcsány Ferenc!
2008.05.13. 06:48 pnegyesi
Látom néha-néha téved ide látogató, én meg szokás szerint a kezdeti lelkesedés után leültem. Nem ígérhetem, hogy ezen túl normális ütemben fogok írni, de igyekszem.
Öntudatos állampolgárként még áprilisban írtam e-mailt a Miniszterelnöki Hivatalnak, egész konkréten Gyurcsány Ferencnek. Két válasz is jött, az egyikből idéznék (nem közvetlenül GyF-től): "van bennünk tehetség, akarat és tudás is, hogy az előttünk álló hazai és globális kihívásokra megadjuk a válaszokat! Miniszterelnök úr, mi, munkatársai és támogatói ezen küzdünk: felrázni a nemzetet, utat mutatni neki és ha kell, akkor egy kicsit kézen is fogni, támogatni e nehéz irányba való elmozdulásban"
És én ezt gondolom, sőt, egyre inkább meggyőződésemmé válik, hogy a magyar nemzet leszarja, hogy őt kézen akarják fogni. A Figyelőben jelent meg pár hete 1968 évfordulója kapcsán, hogy nincs olyan ügy, ami miatt a mai fiatalok az utcára mennének, inkább csendben betagozódnak, tudomásul veszik a multik által elvárt követelményeket.
Ami Magyarországon fájóan hiányzik, az a "make a difference". Nem istenítem Amerikát, hiszen teljesen eltérő a két ország háttere, lehetőségei. Viszont az már mégiscsak furcsa, hogy Amerikában most, hogy lassan tényleg odamásznak egy válság szélére, nincs világvége hangulat. Mindenki megpróbálja az adott szituációból a lehető legjobbat kihozni. Itt Magyarországon a balsors minket már olyan régen tép, hogy cafatokra szakadtunk, s ha esetleg a balsors éppen más országot óhajtana keresni, gyorsan visszahívjuk és pálinkával kínáljuk.
Egy kis optimizmus jól jönne. És én hiába vagyok optimista, ha a jelenleg regnáló összes párt és összes párttag kollektive azt sugallja, hogy minden rettenetes.
Dennis Leary: No cure for cancer című stand-up comedy műsorát a következő számmal zárta a '90-es évek elején:
Downtrodden song:
Everything is horrible
Really really really terrible
I'm really depressed
I'm really downtrodden
The whole world is doomed
We're all gonna die
25,672 people die every single minute
Seventeen hundred and fifty people just died
Hát, ez van ma Magyarországon.
Pedig, always look on the bright side of life
If life seems jolly rotten
There's something you've forgotten
And that's to laugh and smile and dance and sing.
When you're feeling in the dumps
Don't be silly chumps
Just purse your lips and whistle - that's the thing.
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://terkepetaj.blog.hu/api/trackback/id/tr2465937
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
