Itt élned, halnod kell

Ez az igen elhanyagolt blog, amelyet vélhetőleg a kutya sem olvas, most terápiás célt fog szolgálni.

Először egy kis háttér. Bár 2008-ban írtam pár megjegyzést, de a helyzet az, hogy a politikától, s leginkább a belpolitikától igyekeztem távol tartani magam. Sok mindent elolvastam, volt-van véleményem, de évek óta azon a véleményen vagyok, hogy nincs megfelelő választás, az én álláspontomat senki nem képviseli. Mindenki a XIX. vagy a XX. század fogságában él, a jövőbe képtelen tekinteni, a mai kor kihívásaival szemben tehetellen. Az országban lehetetlen hosszútávú, nagyívű stratégiát végrehajtani, amellyel valóban növekedési pályára állhatnánk.

2008-ban Ungváry Rudolf, akivel eddig kétszer találkoztam személyesen, de úgy gondolom, hogy megfontolandó dolgokat ír "A jobboldali kormányzás felé" címmel írt egy cikket. Akkor eldöntöttem, hogy legjobb meggyőződésem ellenére a FIDESZ-re fogom 2010-ben adni a voksomat. Akit érdekel miért, olvassa el a cikket.

Tegnap óta tudom, hogy teljesen és abszolút kizárt, hogy én a FIDESZ-re adjam a voksomat. Azt is tudom, ha nem kötne ide jópár dolog, holnap becsomagolnék, fognám a feleségemet és tündéri, 14 hónapos kisfiamat és elmenekülnék innen.

Tegnap este dr. Bóka István, balatonfüredi polgármester választási naggyűlést tartott lakóhelyemen, Balatonalmádiban. S magával hozta dr. Bogár László "közgazdászt", egykori államtitkárt. Nem tudom mi volt a szégyenletesebb: Bogár László elóadása vagy a közönség reakciója. Szerettem volna megtudni Bóka úr véleményét, hogy azonosul-e az előadáson elhangzottakkal, de ő csak április 11-e után hajlandó fogadni engem.

Azt az 50 percet lehetetlen visszaadni. Bogár László nemzethalált vizionált, szó szerint azt mondta, hogy ha nem teszünk "sürgős" lépéseket, akkor 10 éven belül "fizikailag" kipusztul a magyar nemzet. Elmondta, hogy Magyarország "globálgazdik" azaz a multinacionális tőke fogságában vergődik, s ki kell szabadítani onnan. Finoman visszahozott egy kis Kádár-nosztalgiát is, ügyesen csoportosított grafikonokkal. Nemzeti jövőt akar, olyat, amelyben nincs helye az RTL-klubnak, a Tesco-nak stb. Röviden és tömören: a Jobbik szlogenjeinek tekintélyes része visszaköszönt az előadásában.

Én olvastam '30-as évek második felében íródott szélsőjobboldali újságcikkeket. Bogár úr előadása ezekre szépen rímelt. Amikor elhangzott az, hogy Magyarország lakosságának 10 százaléka kollaboráns, 90 százaléka pária, akiket a "globálgazdik" a halálba hajszolnak, akkor kezdtem el félni. A kollaboráns ugyanis olyan valaki, aki az ellenséggel együttműködik. S akkor én kollaboráns vagyok. Ezt el is mondtam, rövid hozzászólásomban, de erre (sem) érkezett érdemi reakció.

A közönség meg lelkesen bólogatott, hogy igen, tényleg mennyire ki vagyunk szipolyozva és jő a nemzethalál.

Szomorú és elkeseredett vagyok, s e blogbejegyzésben megpróbáltam kiírni a félelmeimet.